Okos otthonra okos napelem! - Okos tetőcserép a Terrántól

🎙️Új epizóddal jelentkezünk az Okosotthon Club podcast sorozatban! Ezúttal Tóth Szabolcs és Takaró Gábor beszélnek a betonból készült napelemes tetőcserépekről és a Terrán által fejlesztett Generon napelemes panelekről. 

🔎3 kulcstényező, amit érdemes magunkkal vinni a podcastból:

- Az innováció nehézségei a betoniparban és a környezetbarát megoldások fontossága

- A Generon napelemes cserépeinek és paneleinek előnyei és a telepítési folyamat rövid bemutatása

- Az energiahasznosítás új kategóriája és a napenergia rendszerek jövője

👀Ha kíváncsi vagy a részletekre, és szeretnél többet megtudni a Generon innovatív megoldásairól, hallgasd meg a podcast epizódot! 💡 #generon #napelem #betoncserép #energiahasznosítás #környezetvédelem #innováció #podcast #okosotthonclubpodcast #zöldenergia #fenntarthatóság

Vendégeink:

Tóth Szabolcs
Regionális marketing igazgató

Takaró Gábor
Alkalmazástechnikai vezető

Terrán Tetőcserép Gyártó Kft.
https://terran-generon.hu/

Ez a műsor a ShowCast műsorcsalád büszke tagja!

Itt kereshetsz minket: info@okosotthon.guru
Nézz be a közösségünkbe is: Okosotthont telepítek!

Jön a SmartHomeCamp2024!

Hosztok:

Zsák Péter & Zs. Szabó Kitti

Facebook
Web

OkosOtthon Guru Műhelye

Web
Facebook
Youtube
Instagram

Az adás leiratát és a shownotes-ot a CastMagic generálta.

Transcript

Ez a műsor a Showcast műsor család büszke tagja. Műsor betöltve. Hoztok élesítve. A rendszer készen áll arra, hogy felkészítsen téged az okosotthonok legfrissebb trendjeire, az alapvető tudnivalókra. Kezdünk! Sziasztok, kedves hallgatók! Ez itt az Okos Otthon Klub. Szeretettel köszöntelek benneteket! A mai alkalommal egy nagyon érdekes és izgalmas téma kerül be hozzánk, amire elsőre azt mondanátok, hogy hogy is kerül ez ide az Okos Otthon Klubba. Ugyanis ma a tetőkről fogunk beszélni, persze ennél egy kicsit részletesebbek leszünk, és meglátjuk a végén, hogy hogyan is pottyant bele ide a témába az épület teteje. Először is köszönteném szeretettel két vendégemet, Tóth Szabolcsot, aki a Terrán tetőcserép gyártónak a regionális marketing igazgatója. Üdvözlök én is mindenkit, sziasztok. És Takaró Gábort, aki alkalmazástechnikai vezető a cégnél. Üdvözlök mindenkit, sziasztok. Meséljetek már nekünk egy kicsit a Terránról. Amit én tudok a Terránról, hogy egy magyar hátterű cég, magyar tulajdonosokkal, de ennél többet szeretnének a hallgatók is nyilván tudni. Meséljetek egy kicsit. Én azt gondolom, hogy szinte az eszenciát azt elmondtad ezzel. Tény és való, hogy mi egy magyar családi tulajdonban lévő tetőcserépgyártó cég vagyunk. Nem olyan régen ünnepeltük a 100 éves fönnállásunkat, ami elég nagy időnek tűnik. Azt szoktuk mondani, hogy 100 év tapasztalatát a 100 év alatt lehet érdekes módon megszerezni, zárójában bezárva. Tetőcserépgyártással foglalkozunk. Kezdetén-kezdetén nagyon sokféle betonnárut készített a cég, tehát itt a kútgyűrűtől kezdve a mindenféle háztartásban föllelhető betontermékeket el lehet képzelni, de hát egy idő után, ahogy a felvidékről Magyarországra került a tulajdonos család, kicsit így tisztult a profil és már csak a tetőcserepek maradtak meg, úgymond. A kezdetek kezdetén ezt kézzel gyártotta a tulajdonos, el lehet képzelni, hogy egy 4-5 kilós tetőcseréből mondjuk 2-300 darabot tudtak elkészíteni egy nap alatt. Mára most már azt tudjuk mondani, hogy itthon három gyártóüzemmel, külföldön, Szlovákiában, illetve Romániában további gyártóüzemekkel, a környező országokban gyakorlatilag értékesítéssel, cégekkel jelen vagyunk, és eldolgozunk azon, hogy itt a távolabbi piacok, nyugateurópai piacokon is se jelen tudjon lenni a márka. A piacon most egyébként, ha be kéne sorolnotok Magyarországon a Terránt, akkor hogyan helyezkedik el piac elosztásban?
Gyakorlatilag ma azt tudjuk mondani, hogy 42-3 százalék, amit birtoklunk a tetőfedőanyag piacból, ezzel kijelenthetjük, hogy a Terrán a piacvezető márka. Ide azért nagyon-nagyon sok munkaárán jutottunk el, én azt gondolom, hogy nekünk nagyon nagy előnyünk a versenytársaink kivétel nélkül multinacionális külföldi tulajdonban lévő gyártók, hogy mi meg tudtuk őrizni ezt a fajta családi működést, Meg tudtuk azt őrizni, hogy a döntések szó szerint a mai napig egy értekezleten egy reggeli kávé mellett a vezető kollégákkal meg tudnak születni, és nem kell, nincs arra szükség, hogy egy nagyon távoli valami olyan befektetői tulajdonosi körnél ezt meg kell ilyen futtatni, jóvá kell ilyen hagyatni, vagy bármilyen hosszadalmas procedúrán kell, vagy kelljen átmenni egy döntésnek. És azért az elmúlt időszak, főleg az utóbbi néhány év, amikor azért mindannyian tudjuk, hogy kaptunk hideget, meleget, és olyan dolgokkal szembesültünk, amikkel azt megelőzően gyakorlatilag soha. Szerintem ez nagyon fölértékelődött, és valahol így a sikerünknek, vagy így ennek a fajta előmenetelnek
ez a kulcsa. Kutatásfejlesztés irányatok, az hogyan alakul? Hogyan innováljátok egyébként ezeket az elemeket? Hiszen az ember belegondol, tetőcserép, mit lehet ebben innoválni? Nagyon jó a kérdés, igen, mert ez tetőcserép, és ha belegondolnak a hallgatók, akkor ebben olyan nagyon-nagyon nagy technológiai lehetőség, mint olyan nem nagyon van. Beton termékről beszélünk, egy 3x30x4x20-as befoglaló méretű betondarabról beszélünk. Különböző felületkezelési eljárások, különböző szinek, különböző formák, vagy azok a dolgok, amikben mint fejlesztés gondolkodni tudott az iparág, de hát azért ebbe pláne azt, amiből volument el lehet adni, azért az nagyon-nagyon szűkös. Megvan egész egyszerűen az a fogyasztói igény, hogy megvan az a forma, megvan az a pirosas ilyen földközel vagy földszínek kategória, amit az ember a tetőjén szívesen viszont lát. Nyilván ebben vannak mindenféle ilyen divatirányzatok, hogy akkor a fekete, sötét színek előre törtek, meg stb. De hogy ebben olyan nagyon-nagyon-nagyon új dolgot vagy ilyen extra innovációt nagyon nehéz volt felmutatni. Innen jött egy kicsit talán ez a megközelítés a napelemes tetőcserepünk kapcsán, hogyha át tudok erre kötni, hogy na akkor mégis próbáljuk már valahogy felrázni a piacot, próbáljuk azt a gyártói felelősséget tényleg kézzel foghatóan a magunkénak tudni, hogy mi az az épített környezetünkre gyakorolt hatásan, mit a termékeink egész egyszerűen kiváltanak, és hát innen jött az a gondolat, hát nem is tudom, hat-hét, már lehet, hogy nyolc ével ezelőtt, hogy na, akkor nézzük meg, hogy megújul energiahasznosítás tekintetében egy ilyen tradicionális tetőcserépgyártó mit is tud alkotni.
Ez csak azért is izgalmas, mert amikor bejelentettétek ezt a terméket, akkor utána nem sokkal. Külföldi gyártó is bejelentkezett hasonló termékkel, nem körítek jobbra-balra, anno a Tesla irányából jött egy ilyen elképzelés, hogy hát akkork is gyártanak ilyen tetőcserépet, és Érdekes módon a piacról, a Tesla irányából nagyon-nagyon sok rosszat hallottunk a tetőcseréppel kapcsolatban. Az általuk kitalált dolog azért egy amerikai piacra készülő történet, és számos érdekes dolgot hallottam, amivel hát nem a legpozitívabbat hozták le. Nektek egyébként ezzel mi a tapasztalatok? Hogy látjátok ezt az irányvonalat? Van egyébként a Teslán kívül más is, aki próbálkozik ilyen el, ilyen megoldásokkal?

Hát az az igazság, hogy Egyrészt mindig örülünk, azért ezt el kell mondjam így megint csak mosolyogva, mindig örülünk én, különösen, amikor így minket egy Teslaval együtt emlegetnek, vagy egy szövegkörnyezetbe kerül említésre a Mi Márka nevű, mert azért, na szóval mégiscsak. Ugye azt kell tisztázni, hogy in-roof on-roof napelemi parákról vagy megoldásokról tudunk beszélni. Ugye az indruv, amiről mi esetünkben beszélni tudunk, ugye ez a tetű síkba integrált napelemes megoldás, amiből azért sokféle megoldás van hosszú évek óta. Ugye ezek hordozóanyagukat tekintve, méretüket tekintve, nyilván installálhatóságukat tekintve különböznek. Ugye mi abban az irányba indultunk el, hogy mi alapvetően, mivel tetőcserépgyártók vagyunk, egy olyan terméket alkossunk, ami a saját rendszerünkben egy az egybe gyakorlatilag beilleszthető, ezt azt teszi lehetővé, hogy ennek a terméknek az alapja egy ugyanolyan betoncserép, mint bármely más termékünk, egy ugyanolyan sík betoncserép, kicsit így sarkítva, ebből adódóan simán beilleszthető a héjjalásba. Aztán igen, jöttek ehhez hasonló, megint csak ilyen nevez kiselemes megoldás felvonultató egyéb márkák meg megoldások, de azért mi valahogy azt látjuk, hogy olyan nem született, ami életképes. Olyan nem született, ami egész egyszerűen piacra került és tömegtermelés kapcsán, vagy tömegtermeléssel értékesítésre kerültett. Olyat nem látunk, és talán ez főleg mondjuk a itteni vagy európai piacra különösen igaz, nem látunk olyat, hogy mondjuk itt az előbb általad is említett termékből így az ember be tudna menni egy tüzépre, és tudná vásárolni Tesla gyártott szolár cselepeket. És ugye mi erre nagyon büszkék vagyunk, hogy ugye a mi termékünk értékesítése az ides tova, most baj vagyok a számokkal, mert így ezek az évek összefolynak, de talán negyedik éve piaci forgalomban van, tehát ez egész egyszerűen egy létező, elérhető
termék. Ami biztos elsőre felmerül az emberekben, hiszen a napelemekkel kapcsolatban is felmerül, hogy hát jól van, jól van, de hát egy tetőt, azt hosszú távra tervezünk, s hát egy ilyen napelemes cserép meddig él? Három, öt évig? Milyen garanciát vállaltok rá? 
A napelemes cserépre 25 év teljesítmény garanciát kínálunk, ez nagyjából szinkronban van a piac elvárásaival. Ez azt jelenti, hogy 25 év után még a névleges teljesítményének legalább 80 százalékát tudni fogja, az élettartama az ennél hosszabb. Ugyanazokból a komponensekből épül föl, mint amit egyébként a szoláripar használ, több százmillió darabszámban készülnek ezek a nagy modulok világszerte. Ugyanezeket a komponenseket használjuk föl, csak ezeket az alkatrészeket más módon szintetizáljuk, hogy ki jön az egy cserép méretű modul. És akkor jól gondolom, ugye, hogy az úgy néz ki, hogy a tető minden szempontból egy felületet képez, tehát hogy rajta vannak ezek a naplemes cserepek, de az egyéb hívjuk nem napelemes cserépnek, butacserépnek, nem tudom, hívhatjuk ezt okos cserépnek, akkor az butacserépnek, tehát hogy akárha arról van szó, hogy ki kell cserélni egyet, akkor azt kipattintjuk és berakunk helyére egy másikat? Így kell elképzelni nagyjából? Ez gyakorlatilag így kell elképzelni, egy picit ennél tanán összetettebb a dolog, de az alapelve az ez. Maga a eGneron, tehát a napelemes cserépnek a geometriájához teljesen azonos azt befogadó zenit héjazat egy elemének a geometriájával, tehát egy cserépnek a helyére behelyezhető egy generon termék. Arra persze figyelni kell, hogy mivel itt úgy áramköröket létre kell hozni, meg vannak azok a szerkesztési szabályok, hogy egy körben hány elemnek kell legalább lennie, ezt nyilván nem az építtetőnek kell kitalálnia, hanem erre részünkről van egy nagyon komoly support. A Generon Divizióban dolgozó villamos kollégák ezt teljesen konyhakészen biztosítják a kivitelezéshez. Volt szerencsém az utóbbi egy hónapban Békéscsabán látni egy házat, ahol bizony Generon volt fönt a tetőn, és úgy indultunk először, hogy nézzük már meg, hogy hol van itt a napelem. Mert elindultunk, körbenéztünk, és nem láttuk. És magát, a cserepet sem láttuk, így nyilván folyt nagyban az építkezés. A tető az már rendben volt, fnt volt, és próbáltuk megtalálni. Hát elég nehéz volt lentről megállapítani, hiszen annyira összevágott a tetejük, hogy a tetejük nem lehetett, hogy a tetejük nem lehetett, hogy a tetejük nem lehetett. És aztán a tetejük nem lehetett, hogy a tetejük nem lehetett. És aztán a tetejük nem lehetett, hogy a tetejük nem de nem volt egy olyan nagyon-nagyon erősen tűzönapos rész, tehát ugye a tető teljesen homogének tűnt ebből a szempontból. Mennyi munkába kerül nektek, hiszen ez egy igazából több szakmát összefoglaló irány, tehát most a tetőcserepesek, tehát a tetőfedőkkel kell együtt dolgozni, de úgy, hogy közben ugye azért ott elvileg a napelemtelepítőnek is kell majd egy ponton csatlakoznia. Tehát egy kicsit ilyen hibrid megoldás. Mennyire nagy kihívás ez nektek, illetve azok, akik ezeket a cserepéket felrakják a tetőre? Hát hát hagy induljak onnan, hogy az, hogy nem látszik a tetőben, vagy nem feltűnően látszik, ez valahol cél is. Ugye mi azt gondoljuk nagyon sok laikussal szinkronban, hogy a tető az a ház koronája. Amikor valaki épít egy házat, akkor ad arra, hogy ez jól nézzen ki, esztétikus legyen. És természetesen az is egy érthető dolog, hogy az energiaellátást meg akarja termelni valaki otthon, ehhez napelemeket használ. A kettő együtt nem minden esetben illeszkedik, tehát esztétikailag a piacon elterjedt megoldás, az nem feltétlenül illeszkedik az építészeti koncepcióba, tehát nekünk az volt a feltevésünk, hipotézisünk, hogy erre van egy olyan megoldás, ami műszaki oldalról is, költség oldalról is és esztétikai oldalról is egy idejűleg meg tud ferelni, és ez volt igazából a Generon. Valóban több szakma együttműködésére van szükség. Ugye a Terran száz éve dolgozik a tetőcserépgyártásban, tehát ez a fajta tető, mivel kapcsolatos tetőfedő szaktudás ez megvan. Hét kivitelező szaktanácsadó kollégánk dolgozik, aki korábban ácsmesterként, tetőfedőmesterként vállalkozóként dolgoztak, óriási gyakorlatra tettek szert. Ez az egyik lába a történetnek. A villamos szaktudás az utóbbi hat-hét évben érkezett a cégbe, ugye különböző ezzel kapcsolatos gyártócégektől sikerült kollégákkal erősítenünk a stábot, tehát a cégen belül megvan mind a villamos, mind a tetőfedő szaktudás, végig segítjük a kivitelezés folyamán a projektet, tehát a tetőfedő szakaszban is, és a villamos oldalról pedig komplett szolgáltatást nyújtunk. Ilyen módon ettől nem kell különösebben félni. Mesélték nekem, szintén megint Békés Csabára tudok hagyatkozni, hogy kollégáitok kimentek az építkezésre, és ott segítettek minden lépésben, kvázi edukálták a helyszínen közvetlenül a tetőfedő mestereket, akik nagyon pozitívan nyilatkoztak egyébként egyáltalán erről a dologról is, és az jött le, hogy ezek az emberek értenek ahhoz, amit hoznak. Azt mondtad, hogy számodra ez egy nagyon-nagyon fontos pont, hogy ilyen szinten átadjátok, és itt már kicsit kapcsolódnék az okosotthonhoz, hiszen ez megint egy olyan terület, ahol edukálni kell a végfelhasználót is, meg hát a szakembereket is. Kicsit nehéz elmagyarázni mondjuk egy tetőfedőnek, hogy most miért is ezt rakja fel, miért lesz ez jó neki, hogyha ezzel foglalkozik. Ti hogyan hidaljátok hát ezt a dolgot? Azt látom, hogy a helyszínen vagytok. Edukációt azt hogy oldjátok meg? Kétféleképpen oldjuk meg az edukációt. Ugye egyrészt eljutottunk odáig, hogy az elmúlt évtől kezdve már gyakorlatilag minden nap volt legalább egy eGneron projekt Magyarországon. A hét kivitező szaktanácsadónk valamelyike ott volt mindegyik ilyen kivitelezésnél, tehát megvan ez a tapasztalat részünkről, és ezt a tapasztalatot megpróbáljuk átadni. Egyrészt a helyszínen, tehát olyan is volt, amikor környékbeli kivitelezőkből kettőt-hármat oda hívtunk, és megmutattuk azt, hogy ezt valójában hogy kell megtenni, illetve van egy pécsi képzőközpontunk, ahol kifejezetten haladó eGneron képzéseket folytatunk. Ez általában a téli szezonban zajlik, de igényesetén ezt évközben is megtesszük. Az előadótermen kívül tanműhelyünk is van, tehát egy az egyes léptékben mindenki ugyanezt elvégezheti. Tehát igyekszünk elérni azt, hogy minden megyében legyen számos olyan kivitelező, aki ezt készségszinten tudja használni, hiszen ez fontos az építtetői bizalom részéről, hogy legyen valaki, aki ezt szakszerűen, megnyugtatóan be tudja építeni.
De hogy miért is van erre szükség, ha egy picit hátrébbról indítjuk ezt a dolgot. Ugye azzal szembesültünk, hogy fogyasztói aspektusból is, meg kivitelezői szempontból is, hogy gyakorlatilag ezzel a termékkel egy új kategória jött létre. Hisz hogyha belegondolunk, akkor x évvel ezelőtt, hogyha valaki megül a energiahasznosításban gondolkodott, akkor a napelem az a nagy tábláspanel, ezt jelentette gyakorlatilag. Nem volt választási lehetőség, nem voltak alternatívák, meg merem kockáztatni, hogy markák sem voltak. És akkor mi egész egyszerűen beléptünk erre a piacra, ahol azaz szembesült a fogyasztó, hogy hoppá, van választási alternatívám. És így említetted a felületbesi múltságát, ezt az esztétikát, ami nyilván az egész fejlesztésnek egy nagyon határozott, kimondott célja, és ugye ezt is valahol el kellett fogadtatni a piacsal, hogy igen, ez egy olyan plusz termékelőny, amit nem vagy csak részben lehet más termékekkel megoldani. Na most ugyanez igaz volt a kivitelezői szakmára is, hisz ahogy itt elhangzott az előbb, maga a cserépgyártási szaktudás ebben a termékben is testet ölt, beszéltünk, hogy hogy néz ki betoncserép az alapja, stb. Stb. Ezzel együtt ugye ezt a fajta felrakási, installálási előnyt is magában hordozta, és ezt meg kellett mutatni a kivitelezőknek, meg el kellett velük gyakorlatilag ezáltal hitetni, hogy igen, ez amúgy egy tök egyszerű dolog. Ugye az is nagyon fontos, talán ez is hallanok zott, de győzzük hangsúlyozni, hogy mi tetőcserép gyártáshoz értünk, ezért nem kezdtünk el azon gondolkodni, hogy majd mi kitalálunk valami nagyon szuper új szolárüveget, meg nagyon szuper új kábelezést, meg csatlakozókat, meg nem tudom micsoda, hanem fogtuk azokat az iparági megoldásokat, amik már x millió darabban a világon nem tudom, néhány évtizede bizonyítottak. Behoztunk egy plusz szaktudást ugye Műszak Egyetem tanárai szakemberei segítségével még a termékfejlesztés elején, és akkor így összeállt szépen ez a termék, ami igazából technológiai lakompromisszum mentes. És akkor innen mára mártan álljuk tottunk oda, hogy most már érti a piac, hogy ez a termék miről is szól, mik az előnyei, már nem kell magyarázni, már nagyon szívesen mondjam úgy, maguktól jönnek, jelentkeznek a kivitelező kollégák, hogy elsajátítsák az ezzel kapcsolatos mesterfogásokat, és innen kezdve ez elkezd önállóan működni a piacon. A megoldások odáig, hogy a tetőn másképpen helyezkednek el a napelemek. A madzagoktól nézve, tehát az inverterig nézve igényel bármilyen más megoldást, vagy onnan már a hagyományos napelemes megközelítés működik? Tulajdonképpen ugyanaz a rendszer, itt is ugyanaz az alapelv érvényesült, hogy megpróbáltuk azokat a bevált megoldásokat integrálni a saját rendszerünkbe, amik működnek, tehát nem próbáltunk eljátt valami újat feltalálni. Gyakorlatilag a teljesen elterjedten használt rendszerekben kizárólag a modulmezőt cseréltük ki a nagy modulokról generonra, és a rendszer többi eleme gyakorlatilag ugyanaz. Tehát az egyenáramot levezetjük egy inverterbe, az inverter átalakítja ezt váltakozó feszültségé, és ugyanaz az alapel az advaszórával és egyéb komponensekkel, tehát a modulon kívül az összes rendszerkomponens azonos bevált megoldásokat tartalmaz. Hát innentől kezdve, ha bármelyik napelemtelepítő cég azt mondja, hogy kvázi szeretne ilyet kínálni, nyilván azt a részét nem csinálja, de az inverter és a többi részét végzi, akkor megkereshet benneteket ezzel, és akkor tudnak neki mondani olyan tetőfedőt, aki fölrakja, meg beletek közösen együtt működik? Hogy működik ez? Gyakorlatilag így van, tehát ez abszolút nyitott lehetőség minden kapcsolódó iparág számára vagy szereplői számára. Ez a fajta, tehát az, ami az előbb elhangzott, az a termék oldali komplexitása a dolognak, de ugye ez hozzá tartozik a szolgáltatás oldali teljes kép, hiszen nekünk ugyanolyan versenyképpel szolgáltatási csomagot kell biztosítsunk, mint a bármely más szoláros megoldás. Tehát ez nagyon fontos, hogy ezt is hozzá kell képzelni, hogy az a fajta engedélyeztetési, mérnökszaktanácsadói, tervezési, a kivitelezést támogatásban tetten érhető plusz szolgáltatásuk azok a mai napig gyakorlatilag jelen vannak. Tehát a végfelhasználó megkeresi a terránt, hogy én szeretnék egy ilyen tetőt, és szeretném, hogyha napelemes lenne, akkor tudtok segíteni neki, szakembert találni, stb. Abszolút, tehát nincs magára hagyva sem az építető, illetve gyakorlatilag senki a folyamatba, hanem ott áll mögötte a terán egészen a projekt végéig.
Ez nagyon biztatóan hangzik. Ugye arról beszélünk, hogy itt a szokásos egy-két nagy panel helyére hány egységet rakunk egyébként, ha elképzelünk egy hagyományos tetőre rakott panel helyet cserélni, tehát úgy nagyjából arányaiban. Hát nagyságáig 15 szörös szorzóval számolhatunk, tehát a 60 cellás nagy modullal szemben van 15 generon modul egység. Nagyjából azonos területet, felületet foglalja a tetőn, és nagyjából hasonló geometriai adottságai vannak, azzal, hogy mivel az elemméret kisebb, ezért az összetettebb, bonyolultabb tetőformákat is le tudja követni, illetve talán még az itt fontos lehet, hogy a generál esetében azok a kedvező tájolású és hajlás szögű tetőszakaszok is szóba jöhetnek, amik a geometriájánál vagy a helyépítési szabályzatnál fogva a nagymodulok esetében esetleg nem jönnek szóba, és ilyen módon lényegesen jobb hatásfokkal tudnak a kedvezőbb tájolásnak köszönhetően működni ezek a modulok. Ez már csak azért is üzgalmasan hangzik, mert az egyik ismerősöm, aki egyébként napjelen telepítéssel foglalkozott, a múltkor mondta, hogy kimente egy hatalmas családi házhoz, és a hagyományos panelekből kettőt lehetett volna felrakni, mert ugye olyan görbületek, nem szögletes, hanem viszonylag hullámos volt a tető, és nem nagyon találtak olyan pontot, ahol rögzíteni lehet. Tehát ilyen esetekben más megoldást nem is nagyon tudunk akkor ajánlani, mint a cselepes megoldást, jól gondolom, ugye?gy van, ugye ezek a 30-szor 30-as nagyságrendű elemek, ezek egész jól le tudják követni az összetettető modulokat is. A nagyságrendet illetően talán érdemes azt megemlíteni, hogy a egyfőre jutó átlagos háztartási villamosenergiafogyasztás mértéke az ilyen 1100 kilowattór, ez 1100 kilowattór a Magyarországon, tehát mondjuk egy négy fős család esetében itt számolhatunk 4400 kWh-val, ezt egy 4 kWh-os nagyságrendű napelemes rendszer teljesíteni tudja, amihez nagyságrendileg egy ilyen 24 négyzetméter tetőfelület szükséges. Egy átlagos tető, ami praxisunkban ilyen 200 négyzetméter körül van, tehát ennek a tetőméretnek 10-12 százalékáról beszélünk. A ténylegesen megvalósult rendszerek ennél azért nagyobbak, tehát általában azok valósítják meg, aki az átlagnál egy kicsit, vagy lényegesen többet fogyasztanak villamos energiából. A tavalyi statisztik alapján, és ez összecseng a hazai statisztikával, 8 kilovat körüli átlagos rendszer méretről beszélhetünk, ez kevesebb, mint 50 négyzetméteren elfér, tehát egy átlagos tetőn, egy átlagnál nagyobb rendszer a kedvező távolású szakaszokon elhelyezhető és biztosítja a fogyasztásnak megfelelő termelést is. Felnőttem a kérdés, hogyha egy ilyen napelemes rendszert nem két-három évre tervezzük, Mi van, hogyha ezt később bővíteni szeretnénk, és szeretnénk nagyobb napelemes felbletet kialakítani, akkor ez is egyszerűen áthitoható? Lehetséges ilyenkor azt célszerű tenni, hogy eleve érdemes már a bővítést megtervezni, hiszen tehát az elviekben ez viszonylag szabadon bővíthető, de ahhoz, hogy felesleges munkákat el lehessen kerülni, érdemes egyből a második ütemet is megtervezni. Nyilván ugye itt változhatnak a fogyasztói szokások egyre később szóba jelent. Amit érdemes ilyenkor megtenni, hogy eleve a nagyobb invertert helyezi föl az ember, ebben esetben ugye egy második engedélyeztetési fázist azt teljesen meg lehet takarítani, és amikor eljön az ideje annak, hogy bővíteni kell a rendszert, akkor igazából csak az előre megtervezett helyre elhelyezik a modulokat az általunk adott kötési séma alapján. Hát ez nagyon jó hangzik. Most, hogyha az összes telepített generón megoldást nézzük, akkor hány ilyen háztartás van most régiósan, tehát eddig mennyit telepítettetek összesen? Magyarországon ez 450 körüli lakóházat jelent, és ugye most indulnak a külföldi piacok, a hagyományos piacaink azok Magyarországot körülvevő országok, ahol a cseréppel ugye szervezet értékesítési struktúrát építettünk ki. A Generonnal ezeken a piacokon kívül is el fogunk tudni jutni, nagyon komoly érdeklődést mutatkozik a német piacról, illetve a brit piacról is. Ezeken a piacokon most indulunk el. A Örömmel hallom, mert németországi és angliai hallgatóink is vannak, úgyhogy akkor sasoljanak és vegyék fel a kapcsolatot veletek, ha nem is holnap, de a közeljövőben akár meg is valósulhat egy ilyen megoldás is ezekben az országokban. Ha már a napelemes irányvonalat nézzük, Nálatok mennyire jelentkezik, mennyire változott a pihac az elmúlt egy-két évben kereslet szempontjából? Mennyire nőttetek ebben az irányban, vagy volt-e változás, hogy hirtelen többet szerettek volna telepíteni, vagy esetleg visszaesett az igény, hogy látjátok ezt? Ugye volt egy felfutás a tavaly októberi időszak előtt az igényeknek, ahogy egyébként minden területen, tehát mindenki, akinek ez a gondolatában volt az igyekezett határidő előtt behúzni, tehát ott volt egy extra kereslet. Amiután ez lecsendesedett, most ugye mindenki azt várja, hogy mi fog történni, hogyan fog változni az éves szaldó rendszer. Akik bent vannak nyilván, azok eldölt ilyen módon, tehátk megépítették a rendszert, akik viszont nem valósították meg, azok várják a szabályozásban a változást. Ez most valamivel csendesebb időszakot jelent keresletoldalról, viszont az kell látni, hogy ezeknek a projekteknek az átfutási ideje azért hosszabb, tehát a döntés megszületik az alapozáskor, vagy akár még az alapozás előtt, esetleg a vásárlási döntés is megszületik, viszont eltart egy ideig mire tető kerül a házra, emiatt ugye a tavaly évben megrendelt termékeink azok, vagy szerződéseink azok élnek, ezeket próbáljuk megvalósítani, Itt ugye az engedélyezési kapacitás az, ami az áramszolgáltató részéről most korlátott jelent. Hát ezt mindenhol halljuk az összes telepítőtől és végfelhasználótól is, hogy mindenki nagyon várja már, hogy bekapcsolják azt a képzeletbeli kapcsolót és elinduljon a rendszer, még a fel is telepítették, mert hosszú a várakozási idő. Azért mondhatjuk azt, hogy a terméketek prémium piac irányból indult elsősorban, még hogyha nem csak ezt az irányvonalat fedés le. Alapvetően a gondolkodtatok azon, hogy a Zeniten kívül másik megoldásba is belevonjátok ezt, vagy hogy képzeltek el a jövőjét a generonnak?
Igen, nyilván az a cél, hogy ebből valamilyen szinten mégiscsak tömegtermék tudjon válni. Ennek egy kulcsa az volt, hogy létre tudtuk hozni a saját teljesen automatizált termelő kapacitást a pécsi telephelyünkön. Tehát igazából ez nem csak márka, vagy így anyavállalat szempontjából, hanem gyártás szempontjából is ténylegesen magyar termék. Nyilván ez kell ahhoz, hogy amennyire csak tudjuk hatékonyan tudjuk költségoldalról is előállítani a terméket. A kompatibilitás az egy érdekes dolog, nyilván ez sík termékkel kompatibilis elsősorban. Ugye nekünk kétféle ilyen termékünk van, az egyik az már említett zenét, ami egyenes vágású, illetve van egy hódfarkú termékünk, de az utóbbiban is már került elhelyezésre a generon, annak ellenére, hogy az egyik az egyenes vágású, a másik hódfarkú, én azt gondolom, hogy még mindig esztétikusabb látványt, persze ez saját vélemény, még mindig esztétikusabb látványt eredményez, mint bármilyen egyéb tetős íg fölé integrálható napelemes megoldás. A másik, amin dolgozunk, és talán már ez sem titok, hogy léte tudjuk azt hozni, hogy ez a termék adott esetben más gyártói cserepekkel is kompatibilis tudjon lenni. Ennek vannak műszaki feltételei, nyilván olyan módon kell ezt kitalálni, hogy ez a lehető legszílesebb körbe integrálható legyen. Ennek is egyértelmű a célja, hogy ugyanaz üdvözölt, hogyha a saját termékeinkkel kerül ez a tetőre elhelyezésre, de hogy ne legyen ez szűk keresztmetszet, hanem adott esetben, hogyha valakinek más típusú tetőfedőanyag van fönt a tetőjén és fölújítani szeretné, vagy egész egyszerűen csak és kizárólag a szolár megoldásban gondolkozik, akkor számukra is ez egy valós alternatíva tudjon lenni.gyhogy én bízom benne, hogy ezzel el tudunk majd tényleg oda jutni, hogy ez nem csak a hazai vagy a meglévő piacainkon legyen, ez így egy ilyen szempontból is sikertörténet, hanem ténylegesen akár a nyugat-európai ide merjük nagyot támodni, akár ennél távolabbi piacokon is ez egy sikeres termék legyen. Azt látjuk a visszacsatolásokból, hogy tényleg túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az érdeklődés az nagy. Kint voltunk ezzel a termékkel a működni kijelításon nem is olyan régen. Egész egyszerűen felismeri a szakma ebben a termékben rejlő előnyöket, azt, hogy eleve a tető eredeti védelmi funkciója ebből a kiselelmes megoldásból adódóan ez adott, nem sérül, nincsenek tető áttörések, tehát egy sokkal biztonságosabb tető, vagy egy sokkal biztonságosabb hélyazat alakítható ezzel így ki. Nyilván az esztétikum az egy nagyon egyszerűen értelmezhető termékelője, de az is előny, hogy amin a megint csak beszéltünk, hogy a kivitelezők sokkal egyszerűbben, gyorsabban tudják installálni, készre csinálni a héjazatot. Tehát mi nagyon bizakú dolgok vagyunk, hogy nagyon hamar eljön az idő, amikor a gyártási kapacitásunkon is fejleszteni kell, hogy ki tudjuk szolgálni a piacaink. Ha már a németpéldát említettünk meg München-t, azt tudom, hogy a németországról betörni azért nem egyszerű, főleg mondjuk egy magyar vállalatként odamenni, hogy én hoztam valami új terméket, ti ezt hogy oldjátok meg? Partnereket keresünk. Nyilván ott is találtunk olyan hozzánk hasonló családi tetőfedőanyaggyártót, akivel ezt a fajta partnerséget el tudtuk indítani. Teljesen egyértelmű a kérdés, amit föltettél, mert nyilván itt egy magyar brandként megjelenni ezeken a piacokon nehéz, ehhez támogató partner kell, olyan helyileg ismert-elismert márka, vagy kivitelező, vagy bárki egyéb, aki ebben a piacra lépésben a segítségünkre tud lenni. Én azt gondolom, hogy a német piacon ezt megtaláltuk, nagyon sok munka van benne, nyilván egy ilyen feladatnak az elején sokkal több a munka, mint a konkrétan kézzel fokható eredmény, de hát ez rajtunk nem fog múlni, úgyhogy mi ezt csináljuk, nagyon jók a kélátások, és bizakodóak vagyunk, hogy ez jól fog tudni működni. A Gábor említette a megyesült királyság, az írpiac lehetőségét, ott is ugyanez a helyzet, hogy ott is találtunk olyan partnereket, akik az előbb említett lehetőségeket felismerték, és látják azt, hogy ezzel milyen üzletet lehet csinálni gyakorlatilag, úgyhogy hát feladat az van bőven. Visszatérnék még, mert egy csomó kérdés felmerül ilyenkor az emberbe, ha a cserépre integrált megoldást nézzük, akkor a tetőn kívüli megoldáshoz képest viszonyítva, hiszen ahhoz érdemes viszonyítanunk, a törésállósága, vagy esetleg melegedését, azt hogy oldottátok meg? Hogy működik ez a on roof megoldásokhoz képest? Ugye a törésállóságot illetően legalább olyan vagy jobb megoldást biztosít az, hogy kisebb méretű termékről van szó, tehát kisebb fesztávon alkalmazzuk, és egyébként van alatta egy hordozó réteg, egy masszív hordozó réteg, tehát ez a szilárdsági oldalról azt gondolom, hogy különösebb kételjeket nem kell, hogy adjon. A felmelegedés az ugye egy visszatérő és teljesen jogos kérdés. Abból indulunk ki, hogy a tetőhéjazat mögött van egy átszellőztetett légrés, ez a generon nélkül is szükséges. A vízzáróhéjazat mögött ez minden esetben szükséges, alapértelmezetként ez egy 5 centiméteres légrés. A generon mögött azért kérünk hét és felet, hogy azok a kábelek, amik a hélzat mögött elhelyezésre kerülnek, ezek ne szűkítsék le ezt az 5 centimétert, hogyha ez egy hatékony átszellősztetés biztosít, szakszerűen van kivitelezve, akkor nincsenek felmelegedési problémák, egyébként pedig azt lehet mondani, hogy ugye a hordozófelületnek köszönhetően lassabban melegszik fel, lassabban hűl ki, tehát van egy késletet is ebben a dologban. Összességében 2-3 celsius foknyi eltérésről beszéletünk a nagy modulokhoz, illetve az onroof modulokhoz képest. Ez össztejesítményben adott esetben kevesebb, mint egy százaléknyi különbséget jelent, ami azt gondolom, hogy egy elhanyagolható érték. A mérlekserpenyé, másik serpenyében pedig ott van egy olyan esztétikai töblet, ami azt gondolom, hogy ezt sokszorosan ellentételezni tudja. A nagy moduloknál probléma szokott egyébként lenni, hogy ha árnyékot kap egy-egy része, akkor ugye nem úgy teljesít. Ez ilyenkor a kis modulos megoldásoknál kisebb probléma, nagyobb probléma, könnyebben áthidalható probléma. Ugye a nagy árnyékok tekintetében hasonló a tudás, meg a technológia. Amikor ugye egy-egy cserépre vetődik, egy-egy módóra vetődik árnyék, azt egy bypass diódával ki lehet iktatni, tehát ilyen módon a kis vagy vonyuló árnyék, vagy pedig, amikor valamilyen szennyeződést kap, azt jobban kezel a rendszer, az egyéb esetekben hasonló tudású. A áramkör szerkesztési, string szerkesztési előírások vagy elvek azok azonosak, tehát ebben nincs különbség, az előbb említett esetben egy apró előny van. Ugye azt talán még itt említeném meg, hogy ugye itt ezek a modulok, ahogy a nagy modulok is sorba vannak kapcsolva különböző stringekre, viszont minden egyes modulhoz tartozik egy ilyen bypass dióda, tehát bármilyen előbb említett árnyékhatás vagy szennyeződés vagy egyéb üzemzavar esetén azt az egy darab 15 wattos modult ezt egyszerűen kiiktatja a rendszerből, és a fennmaradó rendszer az zavartalanul működik tovább. Amennyiben pedig ugye detektálásra kerül ez a hiba, akkor viszonylag egyszerűen ez egy elem kicserélésével helyrehozható. Hogyha ez egy tartós dolog volt, nyilván a szennyeződést meg be lehet távolítani egy egyszerű művelettel is. Volt-e már olyan kérdés, vagy előfordult-e ilyen irányvonal, hogy varaki szerette volna látni, hogy egy-egy cserép külön milyen teljesítményt ad le, mert ugye a napelevek esetében ugye egyes invertereknél és a hozzákapcsoló megoldásoknál előfordul ezt, hogy akkor szeretné látni, hogy most melyik panel mennyit termel, esetleg hogyan alakul az élettartama. Ilyenre volt már példa nálatok? Igényolda arról ez jelentkezik. Elvi megoldás van rá, tehát ugye itt is modulcsoportokat tudunk képezni. Tehát annak, hogy egyesével 15 vattonként ezt figyelje valaki, annak talán nincs létjogosultsága, de 25 modulos körönként ez figyelhető, optimalizálható. Nyilván ennek van egy töbletköltsége, egy létesítési költsége, de visszakillag ez megoldható, ahogy egyébként más nagymodulós rendszerek esetén is megoldható. Nektek, mint gyártóknak eljut-e esetleg egyébként bármilyen ilyen jellegű adat, amiből tudtok dolgozni és fejleszteni később, tehát hogy most mennyire optimálisan működnek ezek a terepen kirakott egységek, hogyan alakul? Van erre már például, foglalkoztok ilyet, terveztek-e ilyet esetleg jövőben?
Ugye erre lehetőséget ad az inverter maga. Ugye szerintem nem is sépül, vagy nem is kerül üzembe olyan inverter, ami nincs online-be kötve, ez szerintem egy teljesen természetes vele jár, ahogy az építető is szeretné figyelni, hogy mikor, mennyit termel és hasonlítgatni, hogy működött az elmúlt hónapban, meg tavaly, meg stb. És ugye az inverterekben szervíz fölhasználóként, vagy szervíz nem tudom mi a pontos megnevezése, userként, ugye a gyártó, vagy hát az üzembe helyező az betekintést tud a ezekre a teljesítmény adatokra kapni. Nálunk sincs ez másként. Nyilván ennek van egy hibákról való azonnali értesülési előnye is, de van egy ilyen statisztikai előnye is, hogy amikor már, és talán most már tartunk ott, hogy számosságát tekintve ezek a rendszerek most már statisztikai eredményt tudnak adni, akkor ebből a fejlesztőmérnök kollégák azért mindig próbálják kiolvasni azt, amit ki lehet, és azt amennyire csak lehet beépíteni a következő fejlesztési megoldásukba. Ez is nagyon fontos, hogy ez egy olyan iparág, ahol folyamatosan napra késznek kell lenni, tehát ez nem egy statikus dolog, hogy egyszer csak van egy napelem, és az olyan, amilyen, és ezt használjuk, ameddig világ a világ, hanem ebben is folyamatos a fejlődés. Ezt mi is igyekszünk beintegrálni a saját termékünkbe, úgyhogy nem állunk meg az első megoldásnál, vagy az első technikai színnél, hanem tényleg ezt. Aki megvásárolja, az mindig az adott idő pillanatban lehetőleg magasabb technológiai beltartalmat tudja ezáltal megkapni.
Hogy néz ki? Nyilván amit el lehet árulni belőle. A fejlesztési jövő vagy távlatban hogy gondolkodtok itt a Geronnal kapcsolatban? Milyen tervétek vannak, amit meg lehet osztani a hallgatókkal?
Hát nyilván az egyik oldal maga a technológiai beltartalom, hány buszbáros egy panel és a többi. Ugye ezek azok a beltartalmak, amit talán a fogyasztók vagy a fogyasztókat kevésbé hozza lázba. Viszont ma már elmondhatjuk azt, hogy ennél izgalmasabb kérdés például a szín kérdése. A napelem az a mai napig gyakorlatilag fekete színben érhető el a dolog jelegéből adódóan, ez nyilván ezt a fajta esztétikum oldalról a fölhasználhatóságát egy picit korlátozza. Mi azon dolgozunk, és tényleg mondhatom, hogy a küszöbön a megoldás, hogy létrehozzunk olyat, ami téglaszínű tetőkbe is akár integrálható, azzal nagyon közeli, vagy nagyon azonos színű paneleket tudjon, vagy tudjunk megvalósítani. Ezzel is lehetővé téve azt, hogy olyan tetőkbe is ez ugyanazzal az esztetikai többlettel fölhelyezhető legyen, ami nem fekete cserepekkel van eleve megépítve, hanem mondjuk valami egyéb színes termékkel. Ettől nagyon nagy áttörést vagy előnyt várunk, megmondomszintén, mert ugye ezzel olyan piacokra is be lehet lépni, ahol mondjuk ez az iparág eddig nem nagyon tudott, gondolok itt mondjuk műemlékvédet, vagy akár olyan önkormányzati üzemeltetésben tulajdonban lévő épületek esetében, ahol egész egyszerűen nem volt engedélyeztethető digi bármilyen sötét színű, akármilyen méretű napelem, úgyhogy hát nem véletlenül dolgozunk ezen gőzerővel, bízom benne, hogy ez megint egy olyan kaput fog tudni kinyitni ennek a terméknek, ami tovább erősíti a sikerét.
Bocsánat, ugye amit még ezt hozzá tennék, Szabolcs említette a buszvárokat, ugye ennek az a célja, és itt is köszönben van a megoldás, hogy az egység, a modul egység teljesítménye növelhető legyen, tehát ugyanazt a rendszer méretet, azt kevesebb modulnak a beépítésével is biztosítani tudjuk. Nagyon jó hangzik, és felmerül most a kérdés bennem, mekkora ugrás volt nálatok gyártás technológia szempontjából, hogy egy betoncserép gyártásához hozzá kellett adni egy ilyen elektronikai gyártási részt, és ezt össze kellett hangolni, mert azért nekem ez egy hatalmas ugrásnak tűnik minden szempontból. Gyártók közötti emelkedés szintlépésnek is tűnik. Hát hatalmas ugrás volt, mert a dolognak ezen részéhez mi nem értettünk. Tehát nem volt meg az a szaktudás, az a kompetencia, ami így a beton termék fölötti rétegrendhez meg kialakításhoz szükséges volt, meg volt maga az elvélképzelés, meg volt az a vágy, hogy milyen végterméket szeretnénk ebből az egészből majd egyszer csak kihozni, és ugye ezért kerestünk és találtunk olyan szakértőket, akiknél viszont ez a fajta elektronikai szaktudás jelen volt. Elkezdtünk dolgozni a műszaki egyetem szakembereivel, akik ugye nem csak a szaktudást, hanem azt a labor, műszerezettség és egyéb hátteret is biztosítani tudták, amik ehhez kellettek, illetve tudták validálni azokat a részeredményeket, vagy azokat az eredményeket, amiket mi ugye lépésről lépésre föl tudtunk mutatni. Azért hozzáteszem, hogy ez évek fejlesztői munkája volt, hogy a nulladik típusú prototípus egész egyszerűen el tudjon készülni, de ez nem ment volna másként. Tehát mi beláttuk nagyon gyorsan az elején, hogy ezt így saját kútfőből nem, vagy csak nagyon nehezen, nagyon lassan, és nem is biztos, hogy ilyen eredménnyel létre tudtuk volna hozni, úgyhogy nem szégyeltünk segítséget kérni. Hát mára már nyilván, vagy szintén elhangzott külön diviziót hoztunk létre olyan mérnök kollégákkal, akiknél ez a tanult szaktudás, és be tudtuk hozni ezt a kompetenciát most már így a cég falai közé, úgyhogy mára már ilyen probléma nincs, tehát a termékfejlesztésben is most már ez a szaktudás tényleg házon belül jelen van.
Merre tovább? Mi a cél nem csak a Generonnal, hanem úgy egyébként a Terránnál, hova céloztok a következő 10-15-20 évben? Hú, hát ez egy nagyon jó kérdés, főleg ebbe az időszakban, amit most élünk,
és sokszor azt nehéz megmondani, hogy jövőt hétfőn mi lesz. Tényleg nem meglepő, amikor azt mondom, hogy itt az elmúlt néhány év azért olyan kívások elé állított sokunkat, privát életünkben is, meg így a céges dolgainkban is, amikor elbeszélődött, nem találkoztunk. Én azt gondolom, hogy az nagyon fontos, hogy továbbra is ezt a fajta versenyelőnyt, ezt a fajta rugalmasságot, ezt a fajta elhivatottságot ezt fönnt tudjuk tartani. Nyilván szeretnénk tovább erősíteni a piaci jelenlétünket a meglévő piacainkon, és hát ennek a terméknek kapcsán akkor termékünknek is szeretnénk azért további piacokat keresni, találni, ami megint csak azt a célt szolgálja értelemszerűen, hogy az a kiszolgálási stabilitás, az a kiszolgálási működési rugalmasság az meg tudjon maradni, ami nagyon sok minden más mellett talán az egyik legnagyobb versenyelőnyünk. Hogy ez majd fizikailag mit fog eredményezni, hogy milyen feladatokban fog testetölteni, azt most nagyon nehéz megmondani, legyünk túl egyszer a következő időszakon, vagy ezen az éven, vagy nem is tudom, milyen távlatokat határozzak meg, és akkor sokkal tisztában fog látszódni így a válasz erre a kérdésedre.
Van-e valami utolsó szó jogán, amiről még nem beszéltünk, de úgy érzitek, hogy bennetek maradt és szívesen szeretnétek elmondani? Hát az a rossz hír, hogy erről napokat tudunk beszélni, látod, mint saját, hogy mondjam, szerelemgyerekről. Azt az egy gondolatot még itt a végén elmondanám, hogy függetlenül azt, hogy a szabályozási környezet itt a közeljövőben és a középtávon hogy alakul, Azt az egyet talán kijelenthetjük, hogy a villamos energiára vélhetően növekedni fog, a kereslet növekedni fog, a ellátási lehetőségek nem fogják tudni ezt feltétlenül ebben az ütemben követni, ezért érdemes saját használatra mindenképpen megtermelni az energiát. A havi szaldó rendszer ki fogják vezetni véletőleg, de bármilyen rendszer lesz, ha saját tetőn megtermelt és saját célra rövid időn belül elhasznált vilamos energiát a jövőben is érdemes lesz megtermelni, és hogyha már ez a tetőre kerül, akkor ezt érdemes esztétikusan megépíteni. Nagyon jó utolsó mondat volt. Köszönöm szépen! Kedes hallgatóink, a mai adás ennyi volt. Ha kérdésetek lennem az úriemberekhez, akkor akár rajtunk keresztül is mehettek, illetve van olyan elérhetőségetek, ahol feltelték a kérést, küldhették a megrendelést esetleg a tetőre.
Terántető.hu, illetve a terántető.generon.hu, ezen minden elérhetőség, információ mindennek található.
Köszönöm szépen, ne habozzatok keresni a Terrán, illetve, hogyha kérdésetek van, akkor küldjétek nyugodtan és Szabolcs vagy Gábor is szívesen válaszol. összekötlek benneteket, hogyha ilyen kérdésetek van, természetesen nem csak végfelhasználók, hanem a kivitelezők is nyugodtan keresnek bennünket. Jövő héten egy újabb adássall jelentkezünk. Köszönöm szépen, hogy velünk tartottatok. Sziasztok! Köszönjük szépen, Mi is! Köszönjük szépen, Sziasztok! NAMASTE