Mondhat bárki bármit, a szülés után megváltozik az életünk. Sok mindenben. Megváltozunk mi is. Megváltoznak a kapcsolataink is. Valami véget ér, valami új kezdetét veszi. Igaz ez a baráti kapcsolatainkra is? Illetve: igaz kell hogy legyen a baráti kapcsolatainkra is? Bár nekünk is értek véget barátságaink azért, mert anyák lettünk, nem minden barát tűnt el az életünkből a szülés után, csak mert nekünk lett gyermekünk, nekik pedig (még) nincs. Sőt, három gyerekkel is összesodorhatja az embert az élet egy tudatosan gyermektelennel, és lehet az illető az egyik legjobb barátja.
Nagy fába vágtuk a fejszénket, de büszkén jelentjük: megérte. Olyan hiánypótló adás született, amellyel egy fontos párbeszédet indítottunk el anyák és gyermektelen barátaik között, ami talán segít sok mindent felszínre hozni, tisztázni, kisimítani. Például hogy nem utálja a gyerekeket az, akinek nincs (sőt!), hogy a gyermektelen barát is lehet ugyanúgy fáradt és panaszkodhat bátran akár egy négy gyermekes anyának is, mint fordítva és hogy a gyermektelen barátaink pont ugyanannyira irigyelhetik a mi maszatos puszikkal és a gyermekeinktől kapott szeretetölelésekkel teli életünket, mint mi az ő szabad és spontánabb életüket.
Zsófi, Feri és Lotti, azaz három olyan barátunk volt a "vendégünk" ebben az adásban, akikért hálát adhatunk. Megnyugtató a tudat, hogy ők fogják a kezeinket, amikor valamiért épp mi nem tudjuk egymásét fogni.
Mondhat bárki bármit, a szülés után megváltozik az életünk. Sok mindenben. Megváltozunk mi is. Megváltoznak a kapcsolataink is. Valami véget ér, valami új kezdetét veszi. Igaz ez a baráti kapcsolatainkra is? Illetve: igaz kell hogy legyen a baráti kapcsolatainkra is? Bár nekünk is értek véget barátságaink azért, mert anyák lettünk, nem minden barát tűnt el az életünkből a szülés után, csak mert nekünk lett gyermekünk, nekik pedig (még) nincs. Sőt, három gyerekkel is összesodorhatja az embert az élet egy tudatosan gyermektelennel, és lehet az illető az egyik legjobb barátja.
Nagy fába vágtuk a fejszénket, de büszkén jelentjük: megérte. Olyan hiánypótló adás született, amellyel egy fontos párbeszédet indítottunk el anyák és gyermektelen barátaik között, ami talán segít sok mindent felszínre hozni, tisztázni, kisimítani. Például hogy nem utálja a gyerekeket az, akinek nincs (sőt!), hogy a gyermektelen barát is lehet ugyanúgy fáradt és panaszkodhat bátran akár egy négy gyermekes anyának is, mint fordítva és hogy a gyermektelen barátaink pont ugyanannyira irigyelhetik a mi maszatos puszikkal és a gyermekeinktől kapott szeretetölelésekkel teli életünket, mint mi az ő szabad és spontánabb életüket.
Zsófi, Feri és Lotti, azaz három olyan barátunk volt a "vendégünk" ebben az adásban, akikért hálát adhatunk. Megnyugtató a tudat, hogy ők fogják a kezeinket, amikor valamiért épp mi nem tudjuk egymásét fogni.